16. August 2018
A Lasers4Life projektben junior tudósok is dolgoznak a Ludwig Maximilian Egyetemen. Egyikük Maša Božić. A fiatal mesterhallgató hagyományos fénnyel vizsgálja a vérmintákat, mielőtt lézerrel átvilágítaná.
Maša Božić spektroszkópiával vizsgálja a vérszérumot és a vérplazmát. A vérszérumban a folyadék már megalvadt és nincs koagulációs faktor. Ezzel ellentétben a vérplazma még nem alvadt meg és még mindig tartalmaz véralvadási faktorokat, például fibrin fehérjét, amely egyfajta „ragasztó” a vér számára, amikor levegővel érintkezik, például sérülés esetén.
Mind a szérumot, mind a plazmát a vérvétel után röviddel centrifugálják, hogy elválasszák a vérsejteket a fennmaradó folyadéktól. Utána Božić spektroszkóppal vizsgálja meg a mintákat. Ilyenkor normál fényt irányít a mintákra. Összetételük miatt megváltozik a különböző hullámhosszok aránya, miközben áthalad rajtuk a fény. A spektrum megváltozása információt ad a vér összetételéről.
Ily módon konvencionális fénnyel, a beeső fény jellemző abszorpciója alapján meghatározhatók bizonyos fehérjék vagy lipidek. Így a hallgató már ezzel a módszerrel megtudja, hogy napról-napra mennyire eltérő a spektrum az adott , ill. különböző személyek folyadékai között. Ezzel a további mérések során megítélhető, hogy a spektrumbeli különbségek a vér összetételének normál biológiai ingadozásain vagy drasztikusabb elváltozásokon, például betegségeken alapulnak-e. Elsődleges ismereteket szerez arról is, hogy mennyire jól választható szét a rákos betegek spektruma a kontrollszemélyekétől a mindenkori folyadékok alapján.
Maša Božić eredményei fontos referenciaként szolgálnak a lézerfény-spektroszkópia későbbi eredményei számára. Az L4L projektben kifejlesztett lézerfény-analízis ugyanezen az elven alapul. Sokkal érzékenyebb azonban, mint a hagyományos módszer, valamint sokkal pontosabb információt szolgáltat arról, hogy mely összetevők vannak jelen az adott személy vérében és utalnak-e ezek lehetséges betegségre, például rákra.